A szerelemben mindenki saját elveszett felét keresi. Így aztán többé-kevésbé minden szerelmes elszomorodik, amikor szerelmének tárgyára gondol. Mintha nosztalgiával telve olyan kedves szobába lépne be ismét, amit már régen elhagyott. | ||
A hosszan tartó szerelem néha az első találkozásból virágzik ki. |
||
Mióta szeretlek, eszméletem |
||
Olyan furcsa, ha az ember szerelmes, akkor egy pillantás, egy mozdulat, egy érintés csodával ér fel. |
||
Mi. Egy négyórás beszélgetés röpke 5 percnek tűnik, pár külön töltött nap több hétnek. Itt az ideje, hogy Einstein relativitáselméletét új módon értelmezzük, méghozzá az eszeveszett szerelem nevű tézissel kiegészítve. |
||
Ki mondja, hogy a szerelem könnyű dolog? Én biztosan nem. |
||
Nem csak arról szólt az egész, hogy majdnem elvesztettem (...), és a közelemben akartam tartani. Nem csak a vágyról. Hanem arról, hogy úgy aludtam el, hogy (...) mellkasa a hátamhoz simult, és éreztem, ahogy a szívverése az én szívem ütemére lassult. Arról, hogy felnőttem, és rájöttem, hogy az ölelő karja, az illata, amikor alszik, a szuszogása maga az otthon, és minden, amit csak egy nap végén kívánhatok. |
||
A szerelem megmagyarázhatatlan (...). Puszta kémia. Megtörténik, és kész. |
||
Vékony a határ a szerelem és a gyűlölet között. |
||
A szerelem éppen azért nagylelkű, mert nem él örökké. |
||
Gyakran vékony a határ szerelem és gyűlölet között. |
||
Sebtében robbantál be az életembe, és ez tetszett. Az öröm tócsájában gázoltunk, combig merültem benne. Aztán rés támadt a dolgok közt, s az egész föld megbillent. Erre vártunk, mindig ezt akartuk. | ||
Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek? |
||
Szerelem kerítője, esti csillag, ragyogsz előttem, de mosolyra sem méltatsz. |